Az önkormányzati reform megvalósítása, az önkormányzati feladatellátás ésszerű és hatékony átszervezése javuló szolgáltatások mellett biztosítja a működési költségek csökkentését-- mondta Gyurcsány Ferenc. - F: jún. 12., link Czupi Gyula, könyvtárigazgató, Nagykanizsa: A miniszterelnök az igazgatási költségek lefaragásáról beszél. Értelmezésem szerint az intézményeket érintő ügy majd az oktatás finanszírozásával együtt fog megjelenni. Mivel rituálisan kötelezőnek tűnő elem az, hogy egyformán kell 'bánni' mindenkivel, ezért várható a könyvtárak hasonló arányú szorongatása. Könyvtárunkat már a 2005. év költségvetésének tervezésekor megérintette a leépítés szele. Ám a kistérségi ellátás forrásaiból sikerült a közvetlen önkormányzati támogatás csökkentését ellensúlyozni. Az egyeztetések során az önkormányzatnak küldött levél részlete: A kiadás csökkentését célzó létszámleépítéssel szemben kérem, hogy olyan megoldásokon gondolkodjunk, ami nemjár leépítéssel, de bevétel-növekedést hozhat, és ezzel az önkormányzat terheit ugyanúgy csökkentheti. Minden eddigi erőfeszítésemmel azon voltam, hogy ne leépülő rendszert működtessünk. Pályázatomban a bevételeket növelő és a kiadásokat csökkentő eljárásokat pontosan leírtam és adatokkal támasztottam alá. Ennek eredményeként a teljes költségvetésünkben az önkormányzati támogatás aránya radikálisan csökkent. Ezt az arányt fenntartani vagy javítani véleményem szerint nem visszahúzódással, hanem terjeszkedéssel lehet. Pl. újabb, a használatot növelő szolgáltatásokkal, a nyitvatartási idő növelésével. Ezek hozhatnak annyit a konyhára, mint amennyit spórolni lehetne a bérrel. Ma is elsőre ezzel a gondolkodással próbálnék úrrá lenni a helyzeten. Nem tudhatjuk, milyen formában és honnan ér bennünket a legközelebbi pofon. Csak offenzívával tudjuk kiverekedni magunkat mostani és következő bajainkból is.

Dr. Horváth Sándor Domonkos, könyvtárigazgató, jogász: A közigazgatási reformnak vannak reális és vannak eshetőleges elemei. Ami biztos: a Kormány az ellenzék támogatása nélkül nem nyúlhat hozzá az Önkormányzati törvényhez, annak módosítását ugyanis az Alkotmány a jelenlévő képviselők 2/3-os szavazatához köti. Így a regionalitás kérdése még nyiott, ráadásul, amennyiben az ellenzék a helyhatósági választásokon sikerre számít, talán az efféle változások sem egyeznek az érdekeivel. A kistérségi együttműködés kötelezővé tétele egyéb iránt kompatibilis a könyvtárpolitika legutóbbi évekbeli törekvéseivel, amely ugyan ad hoc jellegű jogi formát kihasználva, de sikerrel hozzáragasztotta a kistelepülési ellátás szekerét ehhez az 'europer' szerveződéshez. Más kérdés, hogy ez a pozitív szakmai tendencia folytatódhat-e a NKÖM és az OM fúzióját követően, figyelembe véve a helyettes államtitkári posztok megszűnését is? Kérdés, hogy a könyvtári lobbi kormányzati érdekérvényesítése milyen előjelű változást él meg, hiszen a főosztályi szint megszűnése alighanem sajnálattal prognosztizálható. Egy kockázatelemzésben feltétlenül a veszélyek között említeném az ősszel igen nagy valószínűség szerint beinduló közalkalmazotti létszámleépítést, valószinűleg a 'fűnyíró-elv' szerint, 5-10 %-os mértékben. Hosszab távon, amennyiben a főosztály megszűnne, a szakmai érdekképviselet Kormányzat felé történő becsatortánázása is hiányt szenvedne, és kérdésesek lehetnek a minisztériumi szakmai pályázatok, ill. az ún. külön előirányzatok, mint érdekeltségnövelő támogatás, stb. Valójában, ami a leghátrányosabb lehet, az az, ha a kötelező állami feladatok csökkentése során a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat deregulálnák a kötelező önkormányzati feladatok köréből. Ez helyi könyvtárak tömeges megszűnéséhez vezethet. Összefoglalva: úgy vélem, első körben nem az önkormányzati reform hatásait fogjuk érezni, és természetesen minden és mindez csak nagy óvatossággal fogadható, hiszen egy általános koncepció utáni spekulációhoz kapcsolódik, és valójában még alig jelent meg valami regularizált formában.